3.
Látja Isten, hogy állok a napon.Látja árnyam kövön és keritésen.Lélekzet nélkül látja állaniárnyékomat a levegőtlen présben.
Akkorra én már mint a kő vagyok;halott redő, ezer rovátka rajza,egy jó tenyérnyi törmelékakkorra már a teremtmények arca.
És könny helyett az arcokon a ráncok,csorog…
