"E lábszárcsontokkal és koponyákkal aládúcolt ég alatt
kihez fordulhatnék, ha nem tehozzád, senkiházi,
e viskó tégláit még úgy, ahogy egymáshoz kötő habarcs,
melyre próféta és puccsista tábornok egyaránt hivatkozik,

mikor a népről és a köz javáról mennydörög.
Minden, amit valamennyire ismerek, te vagy:
az izzó emberszén nem oszló, fekete füstje, a lelkifurdalás,
de az őrszemélyzet közönye, részeg gajdolása is,"

Orbán Ottó: Óda a közemberhez (részlet)