"Szél, harapd, mard és űzd,
párducként, sárga tűz,
éj, törj rá, nyílj meg, föld,
Szent Judás, csókold, öld, –
a fiam ő:
prédátok szabadon,
mégis jön, jön, tudom,
én vagyok ő:
átkait hallom már,
beszakad ajtóm már:
– Itt vagy, így büszke rád
s maga tesz az apád
fejedre koronát,
drága Jövő!"
Szabó Lőrinc: Apa és fiú, részlet
